Tegnap voltam olyan kemény, hogy hosszú post-ot írtam. Ma egy velősebb keménységszelet jön. Említettem már, hogy a káromkodás és annak cifrázása könnyen előrébbmozdít egyeseket a keménységi ranglétrán. Ez igaz, de az ilyesmi nem elég hosszantartó csak kis időre éreznek keménynek minket. Olyan ez, mint amikor megy a hasad és elmész vécére kifosod még a beled is, utána megkönnyebbülsz és elégedetten törlöd le az izzadt homlokod mondván: "Igen kiszartam!" De sajnos 10 perc és már érzed is, hogy kandikál a fos az ánuszgate-nél. Na de most jöjjön a káromkodás titka, amitől biztos emlegetni fogják a neved, hogy: na az a csávó jool megmondta, kemény volt!! A titok?
Csináld nyilvánosan!
Vagy mondd olyannak aki árulkodik:
Tegnap láthattuk, hogy Zolika a küzdősportok világában is beszopta azt a jóságos gecit. Ezúttal hamar rájött, hogy amerikába nincs(sincs) maradása, ezért összapakolta minden felszerelését, hitelt vett fel egy lakókocsira és megindult mexikó felé jogsi és keménység nélkül. Zoli mielőtt útnak indult a következőt mondta a telefonba anyukájának:
"Anyuci hidd el, ez lesz életem utazása!"
...nem ez volt;-D
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
GJ ;D
VálaszTörlés